A játékosok reneszánsz kereskedők, akik drágakő bányákat, ehhez kapcsolódó közlekedési eszközöket, üzleteket próbálnak a legtöbb presztízspont megszerzésének reményében megvásárolni. Ha elég gazdaggá válik egy játékos még egy nemes látogatásával is növelheti presztízspontjait. A körödben gyűjthetsz drágaköveket (1), vásárolhatsz és építhetsz le kártyákat (2) vagy tartalékolhatsz kártyákat (3). Ha drágakövet gyűjtesz dönthetsz 3 különböző drágakő vagy két azonos drágakő megszerzése közül. A tartalék kártyádat magad előtt lefordítva hagyod későbbi épület kijátszásra. Minden egyes kártya amit megvásárolsz növeli a vagyonodat és egy állandó bónusz hatást ad a későbbi vásárlásokhoz vagy növeli a presztízspontjaidat. Az a játékos nyer, aki előbb éri el a 15 presztízspontot.

A Splendort játszva ilyen gondolatok suhanhatnak át az ember fején. Hogy mi a téma? Nyers drágaköveket kell gyűjtenünk, amelyekkel fejlesztési lapokat vásárolhatunk (három szinten: bányák, karavánok és drágakőcsiszolók, ill. kereskedőházak). A csavar az, hogy a nyers drágakövekért nem kapunk pontot, ám azokból tudjuk a lapokat megvenni, amelyek bár nem feltétlenül érnek pontot, de fel tudjuk őket használni további vásárlásokhoz, anélkül, hogy vissza kellene őket adnunk.

Ötféle drágakő kétféle kivitelben

Ha ugyanis nyers kőért veszünk lapot, a köveket vissza kell rakjuk a készletbe. (A "kövek" amúgy igényes, súlyos, színes korongok - kék zafír, zöld smaragd stb.) Meg amúgy sem vehetünk el belőlük egyszerre akármennyit: 3 darabot, ha különböző színűeket választunk, vagy 2 darabot, ha ugyanazt a színt. De utóbbit csak akkor tehetjük, ha legalább négy van abból a színből a "bányában". Ha összegyűlt egy lapra való, a vételárat vissza kell tegyük ebbe a készletbe.

Vagyis érdemes a lapokat gyűjteni, hiszen azokat nem kell vásárláskor visszaadnunk. Persze nem a végtelenségig. Hiába van sok lapunk, amivel egyre könnyebb másik lapot szereznünk, ha a többiek hamarabb vesznek nyers kövek és lapok ügyes kombinációjából pontot is érő lapokat, hamarabb jön nekik össze a győzelemhez szükséges 15 (hírnév)pontot.

És a tapasztalat az, hogy az olcsó lapok gyűjtögetése csak azért, hogy azokkal minél több nemesembert nyerjek meg, nem elég… Ugyanis ha különböző összetételű kollekciókra tettünk szert, 3-4 pontot szerezhetünk vele egy-egy megrendelő személyében. Ehhez viszont csak a lapok megfelelőek, a nyers drágakövekkel mehetünk a sunyiba…

Taktika, tervezgetés - fél szemmel a többieket figyelve

Marad tehát az ügyes egyensúlyozás, a nyers kövek gyűjtögetése (abból maximum tízet tárolhatunk), és a morfondírozás, melyik lap legyen a következő. Mivel a kollekciónk látható, ezért a többiek is figyelhetnek, és ráhajthatnak a kiszemelt fejlesztési lapra. Ezért érdemes olyanra gyúrni, amit ők nem gyűjtenek.

De lehet gonoszkodni is: a plusz taktikai réteg a stratégiában a lefoglalás. Ha meg akarjuk a másiknak törni a pontgyűjtő stratégiáját, és színtisztán látszik, melyik lapra hajt, egy hanyag mozdulattal le is foglalhatjuk. Ezzel kivesszük a piacon lévő lapok közül, ráadásul kapunk érte egy aranyat, amit dzsókerként használhatunk nyers kő helyett!

Az így megszerzett lapot aztán ráérünk később megvenni, ha már összegyűlt a hozzávaló. Persze ez a húzás egy lépésnyi hátrányba juttat minket saját útvonalunkon…

Okos családi játék, könnyed stratégiai harc

Ez hát a Splendor: félórányi gondolkodás, a 15 ponthoz vezető útvonal tervezgetése, majd újratervezése, közben hallgatjuk az egymásra potyogtatott zsetonokat, és érezzük a növekvő kollekcióval való könnyed vásárlás felett érzett örömöt. Akár négyen is játszhatunk vele, de a kétfős is nagyon jó, sőt, annyiban jobb, hogy a 15 pont felé vezető útvonal tervezhetőbb (vagyis kisebb eséllyel húzzák keresztül a számításainkat).