A koronák általában valamilyen épület mellett (szélmalom, halászkunyhó) láthatóak, merthogy a dominók szemet gyönyörködtető színekkel, szép rajzokkal vannak dekorálva. Ráadásul nem minden humortól mentesen. A tóban akár Nessi, a skót túlélőmester is visszaköszönhet, de van olyan is, hogy a legelőn a bárányok félve bújnak össze a sárkány árnyékától megijedve.
Az uralkodói döntések súlya
A cuki kis királyságot persze nem simán úgy rakjuk össze, hogy húzunk egy dominólapkát és keresünk neki helyet. Döntenünk kell, hogy a körben felcsapott lapkákból melyiket választjuk. És hogy ki vehet el dominót először, azt az előző körben választott lapkák erősorrendje határozza meg, azaz, ha elsőként akarunk választani a következő körben, akkor az első dominót kell kivennünk - még akkor is, ha az nem igazán illik királyságunk fejlesztési tervébe. De ha az utolsó lapka kell nagyon, akkor bizony a következő körben utolsóként döntünk, helyesebben szólva a maradékot kapjuk meg.
Ezzel pedig akár rosszul is járhatunk: előfordulhat,hogy addig taktikázunk egy dominólapka lehelyezésével, míg valahol egy fél dominónyi terület marad a következő köre - azaz ide sem rakhatunk már lapkát. Vagy a kapott dominó egyik végét sem tudjuk a korábban lerakott területeinkhez illeszteni. Ergo már dobhatjuk is ki. Így előfordulhat, hogy nem tudjuk hiánytalanul megépíteni az 5x5-ös királyságunkat. Akkor aztán foghatjuk fenséges fejünket…
Az ilyen helyzetek elkerülésére való a királyság központját képező vár, amelyhez bármilyen színű dominót lehet illeszteni. Igen, maximum négyet. Maximum, mert a várat nem vagyunk kötelesek királyságunk közepén tartani, akár sarkon lévő kiindulópontként is használhatjuk.
Egy király kis játék
Élvezetes és könnyed negyedórás játék a Kingdominót választók jutalma. A játékban persze van egy szerencsefaktor, mikor milyen dominók kerülnek elő, de az élmény java részét a taktikus döntés és az előrelátó tervezés adja. A kétszemélyes verzió nekem külön kedvencem: ebben körönként négy lapkából választhatunk 2-2 koronás figuránkkal, és külön elmebajt tudunk magunknak okozni, amikor rájövünk, hogy elkombináltuk: ügyesen lefoglaltuk a két, nekünk kellő dominót, csak azt felejtettük ki a számításból, hogy fordított sorrendben akartuk lerakni…
Szóval klassz kis fillerjáték, ráadásul jókedvre derítően színes. És még egy apró ráadás: aki veszi a fáradtságot, és közelről megnézegeti a dominókat, talál pár elrejtett meglepetést…