Vannak ugye a baglyok, a kakukkok, a verebek, a szarkák… Nem. A kuvikok, a cinkék meg a… nem cinke, az a veréb. Meg a seregély – na, az pont nincs. Az első szabálymagyarázat egy ornitológiai orgia volt, amiről megboldogult magyartanárom klasszikus tollbamondásbravúrja jutott eszembe: „és akkor a nádasból felröppent a sok sirály… seregély, karvaly, sólyom, bagoly, papagáj”

Az egyszerűség kedvéért: lila, narancssárga és zöld hátuljú kártyák, különböző madarakkal, meg a lapkák.

A játékban madársereget toborzunk a gonosz szarkák ellen (náluk vannak a fényes érmék), a toborzáshoz minél több pontot kell összeszedni, de maximum huszonegyet. Két baglyot kapunk, ezek közül az egyik lehet a seregünkben, a kezünkben tartott lapokból (verebek) pedig legfeljebb kettőt tehetünk a seregbe, de ha akarunk, a saját körünkben dobhatunk is lapot ezek közül. Ha nem tudunk dobni és a sereghez sem adnánk több lapot, akkor el kell vennünk a legnagyobb kakukklapkát, és ezt is a seregünkhöz adnunk. És ez az, ami keresztülhúzhatja a számításainkat…

Mert a kezéből bárki ki tudna rakosgatni magának huszonegyet, de amikor arra kell kalkulálni, hogy vagy pont el tudom venni majd a 6-os kakukkot, mert én veszek elsőnek, vagy csak a 4-est, de lehet, hogy az 1-es jut, vagy egyik sem, mert az utolsó lapot el tudom dobni vagy a seregemhez adom… Így több lehetőségre kell tervezni. Ráadásul a kártyák eldobálása sem haszontalan – van, hogy az a célunk, hogy minél hamarabb „ne tudjunk” dobni, így elvehetjük az első, legnagyobb kakukkot – de van, hogy a legkisebbre játszunk. Ilyenkor az a jó, ha minél tovább húzzuk.

Aki pont 21 pontot szed szedett össze a körben, kap egy aranyat. Ezután felcsapunk egy kártyát a szarkák paklijáról. Akinek sikerült meghaladnia a rajta látható számot (ez minimum 18), az részt vesz az osztozkodásban. Játékosszám szerint veszünk ilyenkor néhány ezüstből, és az osztozkodást az kezdi, akinél a legkisebb kakukk van. … Vagyis aki utoljára vett el a lapkákból. Hát, ezt is érdemes szem előtt tartani – egy ezüst múlhat rajta. Az pedig számít, mert annyi, mint egy arany. Hogy hogy? Az arany a szériázástól válik értékessé. Ha csak egyszer sikerül kihoznunk a 21-et, az egy arany, egy pont, ha kétszer (két arany=) 3 pont, a 3 pedig 5.

Végig lesz mit számolgatni, és ennek a játéknak pont ez a lényege, szépsége: Dorsonczky József (igen, az ő neve ismerős lehet, ő a Sponsio és a Vikingdoms szerzője is) fogott egy szög egyszerű szerencsejátékot (blackjack), majd addig csavargatta/tekergette, míg egy jól számolgatható, taktikus kártyajáték nem lett belőle.