Hát az El Capitan-ban nem kell várnunk. Ebben a játékban ugyanis nem egymás után következünk, hanem egymással párhuzamosan csapunk le a párokra – győzzön a gyorsabbik!

Párhuzamosant írtam, és ez nem véletlen! Az El Capitan doboza ugyanis mind a hat játékos számára tartalmaz 12 kis négyzetes lapot. A sárga, kék, rózsaszín stb. hátú lapokon ugyanaz a tizenkét kép repít minket a kalózok világába: kard, papagáj, iránytű, ágyú és cápa. A dobozban van ezen kívül 1-1 hajó minden játékosnak (a 6 tizenkét lapos szett színeinek megfelelően), egy homokóra, egy kincsesláda tele aranypénzzel, 27 kapitánykártya és kettő, a leggyorsabbaknak járó jutalom- ill. egy a leglassabbnak járó büntetés-korong.

Minden játékos kap tehát egy hajót és hozzá 12 kis lapot, amelyen ugyanazok a képek van, mint a többiek 12 lapján. A kapitánykártyák között ugyanez a tizenkét kép szerepel, kétszer is, továbbá három speciális kártya: a Vihar, a Távcső és a Jolly Roger. Ezek gondoskodnak arról, hogy a játékban és az agyunkban további csavarok legyenek.

A kapitánykártyák közül tizenhatot kell kiválasztani a játékhoz, de úgy, hogy a három speciális kártya is közötte legyen. Minden kalóz megkeveri a saját tizenkét kártyáját, majd maga előtt felfordítja őket. Egy homokórányi idő (= 1 perc) jut arra, hogy mindenki észben tartsa, hol melyik lap van, majd le kell őket fordítani.

Most fel kell fedni a 16 kapitánykártyából az elsőt. Villámgyorsan vissza kell emlékeznünk, hol van saját lapjaink között a párja, rá kell tennünk hajónkat, majd a felfedett kapitánykártyára kell csapnunk – lehetőleg a többiek előtt! A leggyorsabb játékos jutalma a háromaranyas jutalomkorong, a másodiké a kétaranyas, a többi játékos egy aranyat kap – míg a legutolsó, leglassabb játékos semmit…

Ha előkerültek a lapok a hajók alól, és kiderült, hogy jól emlékeztek-e a tengeri rablók, mindenki megkapja a részét a zsákmányból – azaz mindenki megkapja a 3-2-1 aranyát a kincsesládából (kivéve persze a sereghajtót). És így megy tovább a játék, felváltva fordítjuk fel a kapitánykártyákat, amíg el nem fogynak. Az lesz a kalózok főnöke, aki a legtöbb aranyat gyűjtötte össze ezalatt.

Előfordulhat, hogy az aktuális kapitánykártya nem a tizenkét kép egyikét mutatja, helyette felkavarja – na nem a tengervizet, csak az életünket.

Ha Vihar „tör ki”, a játékosoknak a kezükbe kell venni saját tizenkét lapjukat, megkeverve újra letenni maguk elé, és megint csak egy percünk van arra, hogy bevéssük az emlékezetünkbe, melyik  lap hova került – utána le kell őket fordítsuk. Ha elvesztettük a fonalat, a Távcső segíthet picit – ha ez kerül elő, minden játékos megnézheti valamelyik lapját.

Az igazi kalózcsínyt a kalózlobogó teszi lehetővé… Az a játékos, aki a Jolly Rogert forgatja ki a kalózkártyák közül, kicserélheti valamelyik ellenlábasa két kártyáját.

Az El Capitan így nem szimplán egy gyorsasági memóriajáték: miközben színes elemei feledtetik velünk, hogy emlékezőképességünket csúcsra pörgetve kell próbára tegyük, a három speciális kártya ezt a próbát magasabb szintre emeli. És bár hat éves kortól ajánlott, felnőtteknek is szórakoztató kihívást jelenthet.