Elnagyolt minimalizmus

A Glüx egy 2-4 fő által nagyjából 30-40 perc alatt lejátszható absztrakt területfoglalós stratégiai játék, tervezője a kevésbé ismert Jakob Andrusch.

A játék nagy méretű (ám a megszokottnál némileg laposabb) dobozban érkezik, a borító grafikája pedig abszolút tükrözi a zsánerrel és a témaválasztással egyaránt összhangban lévő minimalizmust. A beltartalom terén sem kell túl sok mindenre számítani: a négyoldalas szabálykönyvön kívül egy négyrét hajtott kétoldalú és igen nagy táblát, a négy játékos számára szükséges kartonelemeket tartalmazó kinyomóívet és húzózsákot tartalmaz (ez utóbbiak rettentő módon megkönnyítik a játékmenetet, bár több kiadó gondolna erre!).

Ahogy fentebb említettem a játék megjelenése minimalista és egyben elnagyolt: a tábla kétjátékos oldalán a szélek a vékony pontozósáv kivételével gyakorlatilag kihasználatlanok, és igazából a játéktér is nagyobb annál, mint ami indokolt lenne, kisebb korongokat és négyzeteket feltételezve.

A rövid szabályfüzet egyébként jól szerkesztett és példákkal gazdagon illusztrált, hosszából pedig nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy abszolút könnyen tanulható darabbal van dolgunk.

A játék célja egyértelmű: a táblán lévő szobákat (értsd: világosabban jelölt területeket) mi világítsuk be a leginkább.

Ehhez a saját színű fénykorongjainkat fogjuk használni, amelyekhez húzózsákunkból juthatunk hozzá. A korongok kétoldalúak, és a dobókockák szemközti oldalának megfelelően tartalmaznak pöttyöket (1-6, 2-5, 3-4). A játék elején minden játékos meghatározott helyről kezd, ahova a játék elején egy véletlenszerűen húzott korongját tetszőleges oldalával felfelé lehelyezi, majd húz egy újabb korongot a kezébe.