Jump to content

Karuba ajánló

2017. 09. 28. 21:21

A “Spiel des Jahres”, avagy “Az év játéka”  nevezetű díj a társasjátékos világ egyik legrangosabb elismerése. A kezdetekhez képest persze kicsit változtak a körülmények, több kategóriát is létrehoztak a szervezők, mint például a Kennerspiel (“gémerjáték”) illetve az év gyerekjátéka díjat, az viszont biztos, hogy azok a játékok, amelyek elnyerik az ítészek tetszését, mindenképp érdemesek a figyelemre.

A játék kezdetén mindenki ugyanazzal a játékostáblával indul. A négy különböző színű Indiana (ezentúl csak így fogom őket hívni) illetve a négy templom mindenkinél azonos helyre kerül. A játékosok közül egy (nevezzük kezdőjátékosnak) lesz az, aki a lapkáit képpel lefelé összekeverve előkészíti, míg a többieknek célszerű a felfordított lapokat szám szerint sorrendbe tenni. A kezdőjátékos minden kör elején egy lapkáját felfordítja és bemondja a számát. A többiek kikeresik a megfelelő lapkát a sajátjaik közül és mindenki megpróbálja a szabályoknak megfelelően lehelyezni a táblára.

Tehát minden körben a játékosok mindannyian ugyanazt a lapkát teszik le a táblájukra, a trükk a tervezésben illetve a lapka felhasználásában rejlik. Érdemes néha leskelődni, mit csinál a másik, hátha ő jobb stratégiát talált. A játék célja ugyanis az, hogy a kicsi Indianánk a saját megfelelő színű templomába jusson a lapkák által létrehozott ösvényeken.

A játékosok második lehetősége az, hogy az aktuális lapkát nem teszik le a táblára, hanem “eldobják” ezáltal megfelelő számú mezőt léphetnek egy figurával a saját táblájukon. Az út során egyes lapkák még kincseket is rejtenek (ezüst vagy arany rögöket) amelyeket ügyes tervezéssel fel lehet szedni és ezáltal több pontot begyűjteni. Aki elsőként ér egy templomhoz az egyik bábuval az kapja a legértékesebb kincset az adott épületből, míg a következők akik szintén eljutnak oda fokozatosan egyre kevesebbet. Tehát érdemes sietni, mert aki elsőnek érkezik, több ponttal távozik ez mind a négy templomra érvényes.

A játék akkor ér véget, ha elfogytak a lapkák (mind a  36 darab), vagy az egyik játékos mind a négy Indianát eljuttatta a színűknek megfelelő templomokba. A játék végén mindenki összeszámolja a pontjait (ezüst, arany és kincsek a templomokból) és a győztes pedig értelemszerűen az lesz, aki a legtöbbet tudta összegyűjteni.

A szabályt elmagyarázni nem több, mint tíz perc és maga a játék sem szokott fél óránál tovább tartani. 

Egyrészt azért, mert lehet, sőt kell is benne előre tervezni. Ismertek a lapkák, tehát tudjuk mi jöhet még a következő körökben, de sosem tudjuk milyen sorrendben érkeznek. Ezen felül minden játék során más lesz a bábuk, templomok elhelyezkedése a táblán, így teljesen más útvonalakat kell majd megtervezni (összesen 2613600 különböző variáció lehetséges!). Ekkor még nem vettük figyelembe, hogy a lapkák véletlenszerűen kerülnek sorra. Mindezek miatt egy jó darabig változatos marad a Karuba, szinte lehetetlen ráunni.

(Forrás: diceandsorcery.blog.hu)