Falusi romantika

A Village: Nemzedékek játéka egy 2-4 fő által játszható, nagyjából egy-másfél óra hosszú összetett stratégiai társasjáték.

A játék sztenderd négyzet alapú dobozban érkezik, ami tartalmaz egy normál méretű játéktáblát, négy játékostáblát, rengeteg fából készült jelölőt és kockát, egy matricaívet, két vászon húzózsákot és további kartonból jelölőket. A komponensek minősége abszolút hozza az iparági átlagot, az ár tekintetében sem erre, sem a mennyiségükre nem lehet panasz.

A Village megjelenése kifejezetten szép, és nem csak azért, mert minden alkatrész színes, és az illusztrációk abszolút visszaadják a falusi életérzést. A táblák, az ikonrendszer nem csak ízlésesek, de rendkívül informatívak is, tehát ha képbe kerültünk a játék menetével, minden szükséges információ ott lesz az orrunk előtt (bár elsőre furcsák lehetnek pl. a háztetők perspektívájában lévő feliratok).

A játék erőforrásait megjelenítő fakockák közt van zöld és barna, amiket adott fényviszonyok közt könnyen összetéveszthetnek az arra hajlamosak, ez pedig kicsit szerencsésebb színválasztással kiküszöbölhető lett volna.

A Village-ben célunk nem meglepő módon győzelmi (itt presztízsnek hívott) pontok gyűjtögetése lesz. Ehhez saját családunkat kell négy generáción keresztül menedzselnünk (lásd: felmatricázott fafigurák), viszont pontokra több úton-módon is szert tehetünk, tehát ebből a szempontból a játék a „pontsaláta” kategóriába esik.

A játék első ránézésre (családtagokat szimbolizáló felmatricázott fafigurák + táblán lévő akcióhelyek) munkáslehelyezősnek tűnhet, de szerintem itt nem egészen erről van szó.

A táblán lévő akcióhelyekre minden forduló elején játékosszámnak megfelelő módon ún. befolyáskockák (narancs = ügyesség, zöld = meggyőzőerő, barna = hit, rózsaszín = tudás; ezek gyakorlatilag erőforrások) és fekete pestiskockák kerülnek. Amikor ránk kerül a sor, el kell vennünk egy lent lévő kockát valamelyik helyről, és végrehajthatjuk a helyszínhez tartozó akciót. Ehhez nem lesz szükségünk feltétlenül a családtagok lehelyezésére, az ő szerepük picit más lesz a játékban. Ily módon tehát itt nem klasszikus értelemben vett munkáslehelyezésről, sokkal inkább akcióválasztásról és az erőforrásokkal való gazdálkodásról van szó.