Simone Luciani és Daniele Tascini nevét 2012-ben ismerhette meg a társasjátékos közösség, amikor a Tzolk’in: The Mayan Calendar c. játékukkal sikerült a munkáslehelyezős társasok világába egy merően új elemet csempészni: egymásba fonódó fogaskerekekre kellett a munkásokat felhelyezni, melyek körről körre más akcióhelyszínek aktiválását tették lehetővé. A szakma és a közönség szerette a játékot, rengeteg díj, jelölés és ajánlás mellett a BGG-n a top 10-es lista közelébe is eljutott, jelenleg a 32. helyen tanyázik.

Ehhez képest a szerzőpáros új játéka azzal okozott meglepetést, hogy nem okozott meglepetést: a Marco Polo jól ismert játékelemeket vegyít, szinte már veszélyes mértékben. A legtöbb ilyen próbálkozás a fent említett középszerűség sorsára szokott jutni, de a Marco Polo közel olyan sikeres lett a gémervilágban (jelenleg BGG 39. helyezett), mint az olasz urak maja naptáras elődje. Úgyhogy ugorjunk be képzeletbeli időgépünkbe, utazzunk a 13. század végére, és kereskedőkaftánunkat magunkra öltve vágjunk neki a Velence – Peking viszonylatnak!

Kockázatos utazás

A Marco Polo egy 2-4 fő által játszható, játékosonként 20-25 perc hosszúságú közepesen összetett kockalehelyezős társasjáték, mely – dobpergés – győzelmi pontokra fog menni. A játék egy Agricolával nagyjából megegyező dobozban érkezik, és megemelve is érezhetjük, hogy van benne anyag. A borító csakúgy, mint a játék többi eleme követi a jól ismert eurójátékos kliséket, ízlés kérdése, kinek mennyire jön ez be (nekem egyébként igen). A doboz tartalmaz egy egészen nagy méretű játéktáblát, melynek felső részén egy térkép található: itt a Közel-Kelet és a Selyemút játssza a főszerepet (két legtávolabbi pontja Velence és Peking). Az alsó részen egy íróasztalra emlékeztető területen a különböző akcióhelyek kaptak helyet.

A játékkal érkezik még jó sok dobókocka, különböző fából (erőforrások, játékosfigurák stb.) és kartonból (lapkák, pénzérmék, karakterlapok) készült alkatrészek, játékostáblák, illetve cél- és városkártyák. A minőségre nem lehet panasz, abszolút hozzák az iparági sztenderdet, sőt, valamivel meg is haladják azt, elég csak a formázott fa elemekre gondolni.

A fentieken kívül kapunk egy játékszabályt és egy igen fontos mellékletet. A játék szabályrendszere elég szerteágazó, és sajnos a szabályfüzet felépítése helyenként kicsit túl csapongó az én ízlésemnek („lásd az x-edik oldalon”, brrrr!), de ha egyszer összeáll a kép, a mellékleten és a játékossegédleteken nem kell mást elővennünk.

A játék előkészítése elég hosszadalmas, ami nem annyira meglepő, ha számba vesszük mennyi komponenssel van dolgunk, de szerencsére ehhez is kapunk egy egyoldalas segédletet. A felállított játéktér viszont szerintem nagyon jól néz ki, kellően színes, minőségi hatást kelt, vonzza a tekintetet.

A játék öt fordulón keresztül tart, és minden fordulóban dobnunk kell az öt saját színünkben pompázó teljesen átlagos hatoldalú dobókockánkkal. Minden körben eldönthetjük, hogy a rendelkezésre álló kockáink közül melyiket melyik akcióhelyszínen szeretnénk felhasználni. Többek közt lehetőségünk van:

• Pénzt, árut (bors, selyem, arany) vagy tevét szerezni
• Szerződéseket szerezni
• Utazni

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb helyet akkor is használhatjuk, ha már van ott másik színű kocka, ekkor azonban dobott értéknek megfelelően pénzt kell fizetnünk a bankba. Másik érdekesség, hogy bizonyos akciókhoz elég egy kockát felhasználni, viszont az igazán nagy akciókhoz olykor 2 vagy 3 kocka is kellhet (mindig legkisebb értéke fog számítani), így nagyon meg kell fontolni, hogyan is osztjuk be azt, amink van.

Szerencsére a játék van annyira rugalmas, hogy körünkben a kockák lehelyezése előtt ÉS után is lehetőségünk van bizonyos bónuszakciókra, így szerezhetünk ideiglenesen plusz fekete kockát vagy akár a dobott értékeket módosíthatjuk többféleképpen tevék befizetésével. Ezen felül, ha nagyon balszerencsésen dobunk (értsd: a kockáink oldalainak összege kevesebb, mint 15) plusz nyersanyaggal kompenzál a játék.

Az akciólehetőségekhez visszakanyarodva, két fő célunk lesz: szerződéseket teljesíteni, és utazni a „nagyvilágban”.

Előbbihez árukra és tevékre lesz szükségünk, jutalmul pedig leginkább győzelmi pontokat kaphatunk, de olykor valamilyen plusz bónusz is ütheti a markunkat (pénz, további szerződések, plusz utazás, fekete kocka stb.), sőt, aki a legtöbb szerződést teljesítette a játék során, plusz pontokat is bezsebelhet.