Jump to content

Erőforrás-gazdálkodó játékok

2020. 01. 29. 09:35

Kezdjük azzal, hogy az erőforrás-gazdálkodás (resource management) stratégiai játékokban igen gyakori elem, és tágabb értelmezésben szinte minden második játékban ott van, de azért megpróbálom minél konkrétabban körülírni. 

Első – és igen részletes – példának vegyük a Nagyfeszültséget. Ebben két fő erőforrásunk lesz, az egyik az energiahordozó (szén, olaj, urán vagy szemét), a másik a pénz. A játék öt fázisból áll.

1. Játékossorrend meghatározása. 2. Erőművek árverése: ebben a fázisban a pénzünkkel minél jobban gazdálkodva olyan eszközökre (erőművek) próbálunk szert tenni, amikkel az energiahordozóinkat minél hatékonyabban tudjuk felhasználni. Tehát az egyik erőforrást költjük azért, hogy a másik erőforrás felhasználását optimalizáljuk. 3. Erőforrás-vásárlás: Beszédes név. Ebben a fázisban vásároljuk meg az energiahordozóinkat. Hogy milyeneket és mennyit tudunk venni, azt az erőforrások árfolyama és a pénzünk határozza meg, azt pedig, hogy melyik fajtából mennyit tudunk tárolni, az erőműveink (tehát a felhasználás mellett a tárolást is befolyásolják). 4. Építés: ebben a fázisban terjeszkedik a cégünk városról városra, ami pénzbe kerül, de minél több városunk van, potenciálisan annál több pénzt tudunk bezsebelni az 5. Adminisztráció fázisban. Ekkor ugyanis a meglévő erőműveinkkel igyekszünk ellátni a városokat (ahová kiépültünk) árammal, amihez természetesen energiahordozókat használunk el, cserébe viszont pénzt kapunk. Röviden: pénzből próbálunk minél hatékonyabban vásárolni energiahordozót, majd az energiahordozót minél hatékonyabban még több pénzzé „visszaalakítani”.

A játéknak persze számos összetevője van még, machinálhatunk az árfolyamokkal (ellehetetlenítve egy-egy játékost az adott piacon), leszoríthatjuk egymást a térképről vagy koncentrálhatunk csak a saját beruházásainkra stb. Mindenesetre a játék magja a pénz–energiahordozó (és erőművek)–pénz körforgás.

Ugyancsak kézenfekvő példa a Korokon át: A civilizáció új története, ami persze még hosszabb és összetettebb játék, hiszen egy nagyon részletes civilizációépítő társasról beszélünk, ennek megfelelően erőforrásból is lesz épp elég.

Tágabb értelemben ide tartoznak azok a bizonyos fehér kockák, amikkel polgári és a pirosak, amelyekkel katonai akciókat hajtunk végre. Ezeknek a számát a politikai berendezkedésünk határozza meg (teokrácia, demokrácia, despotizmus stb.), amit nem kis munka és nem olcsó mulatság fejleszteni. De van itt HR is, bizony, emberi erőforrást is menedzselünk, ugyanis a fejlődéshez különböző intézményekre lesz szükség, ezeket az intézményeket emberek működtetik, akiknek élelemre van szükségük, illetve valamire, ami boldoggá teszi őket, szóval: kenyérre és cirkuszra, ez megint két erőforrás (még ha a játékban nem is pont így hivatkozunk rájuk).

Aztán azokat a bizonyos intézményeket fel is kell építeni valamiből, tehát nyersanyagokat is kell termelni, így az sem baj, ha a kitermelésünk fejlett, meg ugye a mezőgazdaság az élelem miatt, szóval erre is lehet költeni a nyersanyagból meg az emberi erőforrásból, csak közben a tudománynak és a kultúrának is érdemes fejlődnie (elvégre ez egy civilizáció-építő játék), az sincs ingyen, meg a hadsereg sem baj, ha erős, mert ha nem vigyázunk, a többiek akár le is rohanhatnak bennünket – szóval az erőforrások megfelelő elosztása és optimális felhasználása abszolút kulcskérdés.

(Forrás: gemklub.hu / kép: Gemklub)