Amikor nem a játékostársai elől bujkál, a bioterrorista a lila vírus fölött veszi át az irányítást, azt próbálja terjeszteni. Akkor győz, ha a többi játékos veszít, és legalább egy lila víruskocka is található a pályán. Bár izgalmasnak hangzik egy tudatos, emberi ellenfél ellen játszani, az igazat megvallva a többi játékos szemszögéből ez nem sok mindent változtat: a vírusok terjednek, meg kell őket állítani. El lehet kapni a bioterroristát, de előbb vagy utóbb úgyis ki fog szabadulni, és mindeközben a többi vírus se malmozott tétlenül. Ha bárki túlságosan ráfeszül a bioterrorista legyőzésére, szinte garantált a bukás.
Arany a Lab, de nem ugat
A második kiegészítő, A Labor, egészen más irányból közelíti meg a játékélmény megváltoztatását. Bár kibővíti a játék tárházát további szerepekkel (és két, már létező karakterlap átírásával), eseménylapokkal, virulens törzs kártyákkal, miegymással, az igazi újítás az új játékmódokban rejlik.
A kiegészítővel a Pandemic átalakítható egy egyszemélyes, avagy egy csapatokra bontott, versenyzős játékká is, valamint bármelyik játékmódhoz hozzácsatolható a címzetes labor, ami az egész játékélményt alaposan megváltoztatja.
A laborban a pályáról leszedett víruskockákkal kell az ellenszert szintetizálni. Ezek a víruskocka „minták” a fő játéktábla mellé helyezhető laborlap egyik Petri-csészéjére (amiket a Pengeélen kiegészítő hoz a játékba) kerülnek. A célunk, hogy négy sikeres ellenszert gyártsunk, miközben a főtáblán a szokásos módon pusztítanak a járványok. A laborba bespájzolt fertőzéskockákból egy ún. szekvenciakártya által specifikált mennyiség kell. Szerencsére nem csak a nagyvilágból lehet mintákat beszereznünk, maga a labor is tud segíteni több kocka tenyésztésében, szűrésében, miegymásban. Végül az ellenszérumot le is kell tesztelni, mielőtt még diadalittasan kiiktathatnánk egy kórokozót a négy (vagy öt) közül.