Az Everdell – Az Örökfa árnyékában társasjátékban teljes egészében ti formáljátok meg a saját elképzeléseitek szerint ezt az új világot. Mostanában egyre inkább elvárás lesz az, hogy egy társasjáték ne csak jól működő mechanizmusokat sorakoztasson fel, hanem ezek mellett egy fantáziadús világot is felépítsen. Az élmény szempontjából nem elhanyagolható, hogy egy társasjáték, miként van tálalva, főleg az olyan játékosoknak, mint amilyen én is vagyok, akit egy jó történet képes igazán magával ragadni. A mesés felvezetés ellenére az Everdell nem egy történetközpontú játék, nem a történeteken van benne a hangsúly, nincs benne kalandfüzet vagy valami ahhoz hasonló, szóval aki ilyen irányból közelíti meg, az valószínű nem azt fogja kapni, amire számít.

Felmerülhet most viszont a kérdés, hogy akkor ennek ellenére, miért így vezettem fel ezt a kis irományt? Nos azért, mert egy alkotás akkor tud megszólalni igazán, ha képes elmesélni valamit, amelyben a komponensek, nem csak műanyag és papírdarabkák lesznek a szemünkben, hanem egy élő világ kézzel fogható elemei. Egy Bang! is akkor működik igazán jól, ha egy picit beleéljük magunkat és tényleg elhisszük, hogy egy pár percig mi lehetünk a vadnyugat legkeresettebb bűnözői, vagy éppenséggel a seriff, aki leszámol minden gazfickóval. Bár a társasjátékok jelenleg még nem vehetik fel a versenyt a világalkotásban egy könyvvel vagy egy filmmel, de ez szépen lassan változni fog. Elég, ha megnézzük az elmúlt években megjelent társasjátékokat, találunk jó pár olyant, amelyek világába egy szempillantás alatt képesek vagyunk belehelyezni magunkat.